Hackertámadás: bárki célponttá válhat

Cybersecurity Article
Hackertámadás: bárki célponttá válhat

A ki­ber­biz­ton­ság ma az egy­ik leg­fon­to­sabb kér­dés, a­mi­vel min­den vál­la­lat­nak és ma­gán­sze­mély­nek fog­lal­koz­ni­a kell. A di­gi­ta­li­zá­ci­ó tér­nye­ré­sé­vel egy­re több mun­ka­he­lyi fo­lya­mat zaj­lik on­li­ne, és ez a ten­den­cia a ma­gán­é­let­ben is meg­fi­gyel­he­tő. Az össze­kap­csolt­ság ó­ri­á­si mé­re­te­ket ölt, ami egy­fe­lől ha­tal­mas e­lőny, más­fe­lől vi­szont ret­ten­tő­en nagy koc­ká­zat. A hac­ke­rek, vagy­is rossz­in­du­la­tú tá­ma­dók, les­ben áll­nak és ke­re­sik a gyen­ge pon­to­kat, hogy e­ze­ket ki­hasz­nál­va hac­ker­tá­ma­dá­so­kat hajt­sa­nak vég­re. Ma­nap­ság bár­ki cél­pont­tá vál­hat, le­gyen szó ma­gán­sze­mé­lyek­ről vagy vál­la­la­tok­ról, ami az a­dat­vesz­tés és a hely­re­ál­lí­tás so­rán o­ko­zott kel­le­met­len­sé­gek­kel és költ­sé­gek­kel jár­hat.

A hackertámadások egyre inkább a mindennapjaink részeivé válnak, és sokszor hajmeresztő statisztikák támasztják alá a helyzet súlyosságát. 2022-ben például az Egyesült Királyságban a vállalkozások 39%-a jelentette, hogy kibertámadás érte őket az elmúlt egy évben. Csak 2022 első felében világszerte 236,1 millió ransomware támadást regisztráltak. Ezek a számok jól mutatják, hogy a hackertámadások globális jelenséggé váltak, és komoly figyelmet igényelnek. A hackerek különböző típusokba sorolhatók, például fehér, fekete és szürke kalapos hackerek, attól függően, hogy milyen célból és milyen módszerekkel tevékenykednek. A támadások formái is sokfélék lehetnek, beleértve a malware-eket, az adathalászatot, a brute force támadásokat, és a legújabb trendet, a pszichológiai manipulációra épülő megszemélyesítést.

A hacker­tá­ma­dá­sok tí­pu­sa­i

A támadás típusától, körülményeitől függően többféle hackertámadásról beszélhetünk. Nézzük, melyek a legismertebb típusok!

  • Malware: rosszindulatú programok, amelyek célja, hogy kárt okozzanak a szerveren, az eszközön, az egész rendszerben. Ida tartoznak például a trójaiak, a vírusok és a férgek is.
  • Adathalászat: ezeknek a támadásoknak az a célja, hogy különféle módszerekkel rávegyék a célpontot arra, hogy adja meg személyes adatait, például a banki adatait vagy éppen a jelszavát.
  • Man int the middle: ennek a lényege, hogy a támadó beékelődik a user és a használni kívánt webes szolgáltatás közé és látja mindazt, amit a felhasználó.
  • Brute Force támadás: ezek a típusú hackertámadások az online szolgáltatást nyújtó rendszert túlterhelik, ezzel megbénítják a működését és elérhetetlenné teszik a felhasználók számára.
  • SQL injekció: ennek segítségével a támadó átveheti az irányítást az áldozat adatbázisa felett.

Új trend: a meg­sze­mé­lye­sí­tés

A hackerek igen rugalmasak és kreatívak, ha a támadási módszerek eszköztárának bővítéséről van szó. Újabban egyre gyakrabban találkozni olyan támadásokkal, amelyek a pszichológiai manipulációra épülnek, egészen pontosan a megszemélyesítés fegyverével támadnak. Ez azt jelenti, hogy a támadó egy másik személynek adja ki magát és így próbál érzékeny adatokat megszerezni.

A módszer veszélye abban rejlik, hogy a biztonsági szempontból legkritikusabb tényezőt, az embert veszi célba, ami azt is jelenti, hogy igen nehéz kiszűrni őket. A trend terjedésének egyébként a távmunka népszerűségének növekedése sem tett jót. A munkatársak egymástól távol dolgoznak, jellemzően pedig online tartják a kapcsolatot. Ebbe a kommunikációba pedig könnyedén bekapcsolódhat egy „hívatlan vendég”.

A fenyegetés elkerülése érdekében célszerű kijelölni a cégen belül is a hivatalos kommunikációs csatornákat, válaszadás előtt ellenőrizni az e-mail címeket, utánajárni a körülményeknek, figyelni, hogy mennyire szűk a határidő, sokszor ugyanis a sürgetés az egyik legárulkodóbb tényező. Minden esetben érdemes gondoskodni a több-faktoros azonosításról és arról is, hogy a munkatársak megfelelő biztonságtudatossági képzésben részesüljenek.

Hackertámadások itthon és külföldön

Hackertámadások nemcsak külföldön, hanem itthon is mindennaposak. Nemrégiben például egy jelentős magyar IT-kereskedőt ért zsarolóvírus támadás. Külföldi példaként említhető a Sony PlayStation Network támadása, ahol 77 millió felhasználói adat került nyilvánosságra, vagy a Facebook elleni támadás, mely során 50 millió fiók adatai szivárogtak ki. A támadások veszélye abban rejlik, hogy senki sem érezheti magát biztonságban: bármikor bárki a hackerek célpontjává válhat. Ezért elengedhetetlen, hogy mindenki tudatosan és felkészülten védje meg magát a kibertérben.

Forrás ZeroITLab